Budapest új városnegyede a 120 méteres felhőkarcolóval

Budapesten nem nagyon épült igazi, működő városnegyed a rendszerváltás óta. A lakóparkoknak nevezett kertes lakótelepeket, valamint az érthetetlen módon szintén lakóparkoknak nevezett kert nélküli lakótelepeket most nem számítom ide. Az utóbbi kategóriában a legrémisztőbb épp a Duna partján épült elképesztő zsúfoltan, nélkülözve minden közlekedésfejlesztési koncepciót. Szóval amikor meghallottam, hogy újabb ingatlanprojekt indul a folyóparton , egyből a Marina képe derengett fel előttem és megijedtem. Pedig a Kopaszi-gát mellett épülő BudaPart akár még sikertörténet is lehet, legalábbis az első tervek alapján. Hogy milyen lesz a végeredmény, azt csak egy évtized múlva tudjuk meg, az elképzelésekről viszont Árendás Gergely, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója már most is beszélt nekünk.

A terület adottságai

Mielőtt bárki a szívéhez kapna, tisztázzuk: maga a Kopaszi-gát, vagyis a hosszú földnyelv a klassz skandináv hangulatú épületekkel, benne az éttermekkel, ugyanolyan marad, mint volt. A fejlesztés nem a Duna-partján, hanem a Lágymányosi-öböl másik két oldalán zajlik. Északról a Dombóvári út (ha úgy tetszik a Hungária-körgyűrű folytatása), nyugatról a Budafoki út, délről a Kelenföldi Erőmű határolja.

A rendezett öbölnek és a közeli parknak köszönhetően elég idilli a hely – na jó, azért az erőmű ebből levesz egy kicsit. Az biztos, hogy ennyire benn a városban, közvetlenül a körgyűrű mellett nem nagyon van már szabad placc. Ráadásul mindez a budai oldalon, a Duna közelében: elég jó adottságok a fejlesztéshez.

Problémát csak az északi oldalon végigdübörgő forgalom jelent: a Dombóvári úttal párhuzamosan fut a Rákóczi híd folytatásaként a Szerémi, a kettő közt pedig a vasút, ami az igazán hangos. A fejlesztésnél ennek a hatását úgy igyekeznek tompítani (természetesen a zajvédő fal mellett), hogy a két út mellé kerülnek az irodaházak, a lakóházak pedig egy sarokkal beljebb.

Nagy kérdés, hogy az átmenő forgalom jó közlekedési adottságokat is jelent-e?

Közlekedési lehetőségek

Az új negyed egyik felét lakóházak alkotják majd (2500-3000 lakással számolnak, ami nagyjából 4-5 ezer embert jelent), a másik felét pedig irodaházak, vagyis munkahelyek. Emellett egy szállodát és némi kereskedelmet terveznek a területre. Vajon elegendő lesz-e ennyi embernek a jelenlegi tömegközlekedési kapacitás?

Az biztos, hogy az Infopark például úgy épült ki hosszú évek alatt, hogy nem volt sem 1-es villamos, sem 4-es metró (ez utóbbihoz buszösszeköttetése van a BudaPartnak). Az igazi megoldást azonban az úgy nevezett budai fonódó 2. jelentené, melynek a megépítése már korábban is tervben volt, építési engedélyt is kiadtak rá, de nem került eddig fel a végrehajtandó projektek listájára. A tervek szerint a fonódó 2. a Gellért térnél csatlakozika a fonódóhoz, azután a rakparton halad egészen a Rákóczi hídig és a Dombóvári út-Budafoki út sarkán van a végállomása. Bár a főváros jelenleg nem számol a terv feltámasztásával, és semmiféle ígéret sincs erre, Árendás Gergely bízik benne, hogy a Műegyetem, az Infopark és a kiépülő új városnegyed együtt már jelent akkora közönséget, hogy érdemes legyen kiépíteni. Sőt, akár továbbvinni az eredeti tervekhez képest is. A látványterveken mindenesetre már szerepel.

A hajóállomásról viszont már van egy elvi megállapodás a BKK-val, a mostani rendőrségi és értékesítési iroda épületénél (mely a Kopaszi legvagányabb háza) van kialakítva egy állomás, csak újra kell éleszteni. Szerepelnek a tervekben Bubi-pontok is, és persze az erre vezető EuroVelo 6-tal is kell majd valamit kezdeni. Valószínűleg a Budafoki útra terelik az európai bringasztrádát, amiben van logika: az sosem jó, ha egy sétálós, forgalomcsillapított övezeten vezetik át a száguldó kerékpárokat. Ez persze csak akkor működik, ha nem csupán ezen a szakaszon kerül ide az új útvonal, különben csak nyűg lesz a lakótömb kerülgetése. (Jelenleg amúgy elképesztő kanyargással halad végig a hivatalos útvonal a Csepel-szigeten.)

Ami a parkolókat illeti, természetesen mindegyik lakó- és irodaházhoz tartozik majd mélygarázs, ami oké, de a kérdés az, hogy a bevásárolni érkezők, meg hol találnak majd parkolót. Ugyanígy kérdéses, hogy a Kopaszi -gát megszűnő felszíni parkolóját hogyan helyettesítik. Árendás Gergely szerint a fejlesztés befejezéséig lesz felszíni parkoló a területen, ezzel párhuzamosan pedig az irodabérlőkkel szeretnének olyan konstrukciókat kialakítani, hogy a kihasználatlan kapacitásukat (elsősorban munkaidőn kívül) engedjék át használatra. Ez azonban egyelőre csak egy koncepció, a végleges megoldás majd menet közben alakul ki. Hát jó...

Településszerkezet

Az első lépésben a terület beépítésére egy településszerkezeti tervet készíttettek a dán Adept irodával (fiatal vezetőjükkel az Octogon készített nem olyan rég interjút a témában). Persze kíváncsi voltam, hogy miért nem magyar építészirodát kerestek meg. Árendás szerint a hazai irodáknak nincs annyi tapasztalata, hogy egy ilyen méretű és komplexitású terültre készítsenek master plant.

Ez a munka természetesen csak a településszerkezetre vonatkozik: azt mutatja, hol lesznek utcák, merre, milyen funkciójú és milyen kiterjedésű épületek kerülnek majd, hol lesz park stb. Ehhez igazodnak a látványtervek is: az épületek végleges kinézete a legtöbb helyen még nem dőlt el.

Az utcahálózat tetszik, meg a központi park is, amivel ki tudnak alakítani egy nagyobb, összefüggő zöldfelületet. Jó, hogy kívülre kerülnek az irodák, és szerencsésnek tartom, hogy a hagyományos értelemben vett bevásárló központ helyett egy bevásárlóutcával számolnak. Az utcák a tömbön belül vegyes használatúak lesznek. A cikk-cakkosra vett úthálózattal egyrészt bevallottan a régi fővárosi településszerkezetre akartak reflektálni a dánok, másrészt ez hazájukban egy bevált forgalomlassító módszer: ha nincs 60-70 méternél hosszabb egyenes szakasz, nem gyorsítanak be az autóvezetők.

Szóval a beépítés kifejezetten tetszik, bár azért a látványterveken zöldebbnek tűnik, mint amilyen valójában lesz, hiszen az egyes háztömbökön belül nem kertek, csak zöldtetők lesznek A földszinten elsősorban garázsokat alakítanak ki. A tömbök belsejébe „félpublikus” terek kerülnek: hogy ezeket megnyitják-e a köznek vagy csak a lakók használhatják, az majd kiderül.

Szintén jobbnak tűnik első blikkre a part, mely valóban szép homokos beach lesz, de azért egy kerítéssel elválasztott strandról van szó, nem csak olyan leballagós piknikhelyszínről. Persze az sem rossz, ha a házunktól egy köpésre működik egy ilyen. Főleg hogy a Dunáról van szó, amely itt az ANTSZ szerint is teljesen megfelel az úszásra, fürdésre, vízi sportokra.

Az épületek

Az Adept csak a településszerkezeti tervért felel, az egyes házakat már különböző irodák tervezik, itt természetesen már magyarok is részt vesznek a munkában. Árendás Gergely úgy fogalmazott, hogy nem akarnak monolitikus tömböket létrehozni. Az első lakóházuknak is – amelynek már megvannak a tervei – lesz 14 és 5 emeletes része is. Ugyanakkor arra is törekednek, hogy a változatos beépítés mellett önálló arculata legyen a negyednek. Az eddigi tapasztalatok alapján amúgy talán ez a legnehezebb, de majd meglátjuk.

A legizgalmasabb pontja a fejlesztésnek az a 120 méteresre tervezett magasház, amit hazai viszonyok között nyugodtan nevezhetünk felhőkarcolónak is. Bár a területen a szabályozás jelenleg 65 méter magas épületeket enged csak, a szomszédos Csepelen már ekkorát is lehetne. Mivel a legutóbb Tarlós is áldását adta rá szóban, aligha lesz gond az egyeztetéssel. Ez lenne a terület kapuja, eléggé hátrahúzva a Dunától, hogy ne legyen túl tolakodó, de mégis élvezni lehessen belőle a budapesti panorámát.

Mi a következő lépés?

Először két helyszínen indulhat meg az építés. Van egy kissé elszigetelt helyszíne a projektnek, az erőműn túl, ide egy irodaházat építenek. A tervek megvannak, ha van rá igény, meg is valósulnak.

A másik helyszín, ahol jövőre beindul a munka a tulajdonképpeni BudaPart magja az Infopark villamosmegállónál, az öböl észak-nyugati csücskében. Ide egy A+ irodaház, két lakóház és a magasház kerül.

Bár általában nem túl vonzó olyan helyre költözni, ahol a következő tíz évben egész biztos építeni fognak valamit, Árendás Gergely szerint sokkal jobba lesz a helyzet, mint más projekteknél. Ahogy fogalmaz, „mi egész blokkokat építünk fel, így a következő épület nem kapcsolódik közvetlenül a már átadotthoz. Legfeljebb a szemben levő ház épül majd, de ilyen a városban bárhol előfordul.”

Az egész projekt legszívdobogtatóbb eleme nekem természetesen a Kelenföldi Hőerőmű gyönyörű irányítóközpontja, mely szintén az ingatlanfejlesztők kezében van. Egyelőre vizsgálják a hasznosítási lehetőséget és azt sem zárják ki, hogy az épület részben kulturális funkciót kapjon.

A borítóképen Árendás Gergely a master plannal. Fotó: Bődey János.