Hírek

Több százan vehetik birtokba új lakásukat az év végéig. Birtokba vehetők a BudaPart első, BRA elnevezésű lakóépületében elkészült lakások, ezek átadása megkezdődött – közölte a fejlesztő Property Market. A Portfolio Ingatlan Adatbázisban is szereplő nagyberuházás végére a tervek szerint összesen 15 lakó-, 14 irodaház és egy hotel várja majd a lakókat illetve a bérlőket és látogatókat.

2019. szeptember 16-tól a 154-es buszjárat meghosszabbított útvonalon, az Infopark érintésével a BudaPartig közlekedik.

Az expón olyan kiemelkedő beruházásokkal mutatkozik be az ország, mint a Liget Budapest Projekt, az Etele Pláza, vagy a BudaPart.

A MOL Campusnak a magassága, a körülötte kialakult vita és az UNESCO tiltakozása miatt lett igazán nagy híre, hogy vajon rombolja-e városképet vagy sem. Ám arról kevesebb szó esik, hogy ez a felhőkarcolónak is beillő magasház csak az egyik eleme annak a hatalmas városfejlesztési projektnek, amelynek BudaPart a neve, és ami sok szempontból teljesen egyedülálló a budapesti fejlesztések között.

Még mindig dübörög a fővárosi újlakás-piac, aminek egyik legkedveltebb befektetési területének számítanak az egyetemek vonzáskörzetében épülő ingatlanok. Napjainkban azonban már az előnyös lokáció mellett számos más kritériumnak is meg kell felelnie az otthonunknak.

A Mol Csoport közzétette az épülő új székház, a Mol Campus belsőépítészeti terveit a projekt weboldalán. Ebből az alkalomból Ratatics Péter, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója szervezett háttérbeszélgetést, amelyen az Origo is részt vett. A rendezvényen betekintést nyerhettünk az elkészült 13,5 méteres munkagödörbe is. Megtudhattuk azt is, hogy 2022-től dolgozhatnak majd a Mol munkavállalói a Mol Campuson. Várhatóan szeptemberre választják ki a fővállalkozót az épület megépítésére – hangzott el a háttérbeszélgetésen.

A Mol Campus legutóbb azzal került a hírekbe, hogy az UNESCO rémisztőnek nevezte, Budapest legproblémásabb fejlesztései közt emlegette, és csodálkozott, egyáltalán hogy kaphatott építési engedélyt. Tény, hogy soha nem épült még ekkora ház Budapesten. 120 méteres magasságával nyugodtan nevezhetjük felhőkarcolónak: messze túlnyúlik az eddigi legmagasabb épületeken, a 96 méter magas Bazilikán és az Országházon (amelyek amúgy a millenniumi ünnepségek évszáma miatt lettek pont ekkorák).

A 2021-től szigorodó energetikai szabványok alaposan átformálhatják az új építésű házak és lakások piacát. Az életbelépő rendelet szerint az épület úgynevezett primer energiaigényének (fűtés és használati melegvíz előállításának energiája) 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni, valamint teljesíteni kell a legalább BB energetikai minősítést. A változás kapcsán két hazai fejlesztőt kérdeztünk meg arról, hogy milyen hatással lehet mindez az új építésű lakások piacára.